Már van vagy 11 napja, hogy nem írtam, szóval gondoltam írok. Nem azért mert most pont 0.42-kor rámjött az ingerencia, hanem mert muszály ébren maradnom, pedig holnap hajnalban (5.30-kor, igen nekem ez hajnal), kelnem kell, mert menek munka.
Igen, bár mily meglepő beléptem én is a munkás osztályba és egy kiemelten közhasznú szociális alapítványnál dolgozom, ami nem éppen a legvidámabb dolog, de most ezt osztotta a gép, vagy a sors, kinek mi tetszik. A munka eddig nem rossz, főleg mivel, a szociális munka főleg műszaki dolog megjavításában és néhány program feltöréséből állt, de ez ne zavarjon senkit. Amúgy meg mindent legálisan csináltam... (aki ismer az tudja) Viszont most meg jól beledobtak a mélyvízbe, szóval, ha 7végén eltünök, akkor kérek mindenkit, hogy fehér rózsát hozzon a síromra és senki ne merészeljen nekem szegfűt hozni, mert azt ketté hasítom, vagy ha nem is én, de Garou úgyis megteszi helyettem... Ha meg nem akkor meg így jártam. De visszajövök és állandóan rossz tippeket fogok adni a lottó ötösre.
Szóval dolgozom látástól mikulásig, mert ha nem bent vagyok a meló helyen, vagy ahova kiküldtek, akkor a HÖK irodában próbálok segíteni, amit tudok, illetve ügyelni.
Apropó! Tudja valaki, hogy mikor érkeznek ki az éretségizőknek, hogy hova vették fel őket????
Nah, aztán mi történt még? Aludtam Jurtában hétvégén, ugyanis most volt a Nyári napforduló és Pomázon voltam Farkas pajtással, és mindenkit bealáztunk, mert az Autentikus! Hideg volt, esett, nem voltak lányok, de volt sok söröm, meg borom, meg pálinkánk, meg ittam eredeti, mondom EREDETI Mongol fehér kanca tejéből erjesztett kumiszt. Érdekes íze van. Eleinte olyan mint a Kaukázusi kefírnek, utána meg olyan az utóíze, mint a kecske sajtnak. Állítólag 6-8 % az alkohol tartalma.
Mellesleg mindenkitől 1000 bocs, hogy mostanában nem találkoztam senkivel, de Evetkétől félek, mint a tűztől, a múltokri APEH-os beszólás miatt, Angyalkát teljesen lefoglalja szíve választottja, Anyácskám meg egy áldott jó ember, és ő úgyse nem haragszik rám... Az otthoniak meg nem olvassá ezt a sok marhaságot amit ide írok. De a pofámról leég lassan a bőr, de valamiből élni kell.
Jah, és voltam ma Japán étteremben, ahol száguldoznak el melletted az ételek és azt veszed le amelyik szimpatikus, és annyit amennyit akarsz, persze egy fix összeg fejében. Az apropó, az évvége, Unokatesóm születésnapja és sikeres érettségie. Eddig nem szerettem a halat, és eztán sem, de a szusi egész finom volt! Ja, meg a wasabit ajánlom, főleg annak aki szereti a csípőset.
Most ezt a sok szóáradatot így végig olvasva, legalább 3 részre tagolhattam volna, de mind1, aki elolvassa így az amúgy is elolvasta volna, aki nem, az meg amúgy se nem.